Az ember tragédiája - ahogyan azt Madách Imre meghatározta - drámai
költemény. Elsősorban olvasásra, lelki elmélyülésre, továbbgondolásra
szánta. Madách a Tragédia írásakor nem gondolt arra, hogy drámai költeményét
valamikor színpadon elő fogják adni, ezért nagy kihívás és megmérettetés
minden társulat és rendező számára ennek a remekműnek a színrevitele.
A létrejött produkció az adott színház életének kimagasló eseményei
közé tartozik ma is. Azóta ünnepnap minden előadása, amióta a Nemzeti
Színház 1883. szeptember 21-én először bemutatta. Ötven év múlva, 1933-ban
már az 500. előadás után tapsolhattak az érdeklődők. A Nemzeti fennállásának
100 éves jubileumára, 1937. október 21-én is a Tragédiát vitték színre
az egész életében a darabbal vívódó színháztudósnak, Németh Antalnak
a rendezésében. Az akkori Nemzeti Színház - még a Várszínház épületében
- 1997. március 15-én újította fel irodalmunk eme fölbecsülhetetlen
értékű drámáját. Önmagával szembeni tetemes adósságát törlesztette le
a magyar nép 2002. március idusán, amikor a közönség birtokba vette
a kimondottan erre a célra épült Duna-parti Nemzeti Színházat...
A Trambulin Színháznak nincs önálló épülete, produkcióik különböző
játszóhelyeken tekinthetők meg. Műsoruk zömével a gyermekeket célozzák
meg, számtalan meseelőadásuk van, amiket a legváltozatosabb helyszíneken
mutatnak be. Az ember tragédiájának színrevitelével hiánypótló feladatot
látnak el, mert jelenleg egyetlen fővárosi teátrumban sem lehet megnézni
Madách drámáját! A Trambulin Színház Tragédiáját a publikum először
ez év október 9-én a Merlin Színházban láthatta a Magyar Művek Szemléje
rendezvénysorozaton belül. Ezzel a Tragédiával a középiskolás nézőket
akarják megnyerni, ezért is játsszák a Teréz körúti - a volt Szikra
moziból átalakított - Ruttkai Éva Színházban. Előadásukat így ajánlják:
" A Tragédia nehéz olvasmány - elsősorban a nyelvezete, Madách
klasszikus műveltségéből fakadó történelmi nevei, kifejezései, valamint
filozofikus jellege miatt. Drámai feldolgozásunk - megőrizve az eredetinek
tartott szöveget - a fiatalok habitusát, gondolatvilágát, felkészültségét
figyelembe véve készült, hosszú előkészítő munka során. Az élő zene,
a díszlet és a jelmez világa megkönnyíti az értelmezést, befogadhatóvá
teszi a költői, gondolatgazdag szöveget, és új, merész megvilágításba
helyezi a mű értelmezését az előző Tragédia-előadásokhoz képest. Tizenegy
fiatal színész, plusz a technikus csapat gondoskodik arról, hogy Madách
üzenete átélhető, és tovább gondolható élmény legyen, melyben az Úr
és Lucifer vitája a világ és az ember teremtéséről átíveli az előadást.
A kétrészes, kb. egy-egy órás előadás nem teszi próbára az ifjúság türelmét,
és mégis elég muníciót ad, valamint jó alap a Tragédiával, mint könyvdrámával
való alaposabb ismerkedéshez."
A kitűzött célnak maradéktalanul megfelel ez a produkció. Olyan, mint
egy rövidített változat, vagy egy kivonat Madách művéből, ennek ellenére
egy pillanatig sem érezzük, hogy megcsúfolják, netán megbecstelenítik
a Tragédiát. Át sem röppen az agyunkon ilyen gondolat, mert a rendező,
Csák György és az egész társulat a szerző és a mű iránti tisztelettel
nyúl az "alapanyaghoz", gyömöszölnek bele olyasmiket, amik
nincsenek benne, nem "turbósítják" fel oda nem illő részekkel.
Annyi újdonság azért akad a darabban, hogy az Úr Luciferrel vitázva
mindvégig a színpadon van, aminek olyan szimbolikus jelentést is tulajdoníthatunk,
hogy amikor mi azt hisszük, elhagyott bennünket, ő még akkor is mellettünk
áll és vigyáz ránk. Fiatal színészek állítják színpadra a Tragédiát:
Ádámot Nagy Péter, Évát Polgár Lilla, a kar tagjai Brózik Ágnes, Janklovics
Péter, Matus Gábor, Mezei Réka, Nagy Vivien és Plaszkó Éva. Lucifert
Csák György, az Urat Albert Péter alakítja. Énekel és zongorán, valamint
dobon Csák Péter kíséri végig az előadást. Ezt a produkciót bátran ajánlhatjuk
a középiskolásoknak.
Dr. Petővári Ágnes